+36-34/787-242 info@mntkem.hu

Gyakran Ismételt Kérdések

Kérdések és válaszok a NEA 2022. évi összevont és egyszerűsített pályázati kiírásaival kapcsolatban
Mi is az a civil szervezet?
A civil törvény szerint, olyan a mindenkori kormánytól független, civilekből álló nonprofit szervezet, mely rendelkezik saját költségvetéssel, tevékenysége általában valamilyen közösségi szükségletek kielégítésére irányul, meghatározott céllal (pl.: karitatív, közösségi, társadalmi) hozzák létre.

A civil szervezet működése szerint lehet:

  • civil társaság
  • egyesület
  • alapítvány vagy közalapítvány
Hogyan hozhatunk létre egyesületet?
Egyesület létrehozásához legalább 10 fő szükséges, akik az alakuló ülésen kimondják a szervezet megalakulását, alapszabályát elfogadják és megválasztják az egyesület képviselete szervét.

Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie, azonban alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges. Az egyesület az alapító tagok által elfogadott alapszabályon alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A kérelmet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani.

Mik az alapvető szükséges dokumentumok az egyesület nyilvántartásba vételéhez?

Az ehhez kapcsolódó kérelem elérhető az alábbi oldalon: https://birosag.hu/nyomtatvanyok/nyilvantartasba-vetel-iranti-kerelem/egyesulet-nyilvantartasba-vetele-iranti-kerelem

Szükséges dokumentumok:

  • az alapszabály
  • az alapszabály mellékletét képező tagjegyzék (tagok neve, lakhelye, aláírása)
  • az alakuló ülés jegyzőkönyve
  • az alakuló ülés jelenléti íve (dátum, helyszín, a jelenlévők neve, lakóhelye, aláírása)
  • a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat
  • az ügyvezetés tisztségelfogadói nyilatkozata
Hogyan hozhatunk létre alapítványt?
Egy vagy több természetes személy és/vagy jogi személy tartós cél érdekében megfelelő összegű vagyon biztosításával hozhat létre alapítványt.

Alapítvány az alapító(k) által elfogadott alapító okiraton alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jöhet létre.  A nyilvántartásba vétel kezdeményezésére a kérelmező jogosult, a kérelmet az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani.

A kérelemhez minimálisan szükséges dokumentumok:

  • az alapító okirat
  • a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat
  • a kurátor vagy a kuratóriumi tagok tisztségelfogadói nyilatkozata
  • igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról, mely lehet a pénzforgalmi szolgáltató (bank) igazolása az adott összeg fizetési vagy pénzforgalmi számlán való elhelyezéséről, ügyvédi, ill. bíróság letétről szóló igazolás, vagy közjegyző által kiállított igazolás a vagyon bizalmi őrzésbe adásáról.
Okiratsablonok a szervezetek nyilvántartásba vételéhez, változásbejegyzéshez:
Civil eljárásokhoz szükséges nyomtatványok:
http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok
Kitöltésükhöz Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) Program használata szükséges, mely szintén a fenti oldalon elérhető.
Mi a különbség a közhasznú tevékenység és a közhasznú jogállás között?
Az előbbit végezheti bármely civil szervezet – bírósági nyilvántartásba vétel, erről szóló végzés nélkül is –, viszont az utóbbi, kedvezmények igénybevételére is jogosító jogállást csak a törvényszék közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló határozata, a közhasznúsági feltételeknek való megfelelés alapján nyeri el a szervezet.
Mit jelent a GDPR?
General Data Protection Regulation (GDPR), azaz általános adatvédelmi rendelet, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelésének tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról. A rendelet az EGT területén tartózkodó természetes személyek személyes adatait védi és rendelkezik a tagállamok közötti szabad információáramlásról. A rendelet 2018. május 25-től alkalmazandó, hatálya kiterjed a civil szervezetekre is.
Milyen beszámolási kötelezettséggel rendelkezik egy civil szervezet?
A civil szervezeteknek minden év május 31-ig éves beszámolót kell készíteniük az OBH (Országos Bírósági Hivatal) oldaláról letölthető „PK” kezdetű nyomtatványok használatával. A beszámoló benyújtására közhasznú szervezeteknek kizárólag elektronikusan, míg nem közhasznú szervezeteknek elektronikusan vagy papír alapon van lehetőségük.

Amennyiben az adott szervezet vállalkozási tevékenységet nem folytat, úgy minden év május 31-ig társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot kell benyújtania, illetve nyilatkoznia kell az előző évi SZJA 1% felhasználásáról. Valamint KSH adatszolgáltatási kötelezettségének kell eleget tennie.

Lehet-e valamilyen következménye annak, ha egy szervezet nem készíti el az éves beszámolóját?
Ha a tárgyévet követő május 31-ig nem tesz eleget a beszámolási kötelezettségnek, a  PTK szerint pénzbírsággal sújthatják a szervezetet, azonban előtte valószínűsíthetően felszólítják a közzététel pótlására. A másik következmény, hogy esetleg nem lehet majd pályázatokon elindulni, mert a pályázatkiírók általában megkövetelik a beszámoló beadásának igazolását.

A harmadik következmény: a határidő be nem tartása jogszerűtlen működést is jelent, tehát egy esetleges törvényességi felügyeleti eljárás esetén ez szintén bírságolási alap lehet.

Mely szervezet gyűjthet SZJA 1%-ot?
Azon szervezetek gyűjthetik a felajánlott személyi jövedelemadó 1%-ot, melyek legalább két éve be vannak jegyezve az OBH adatbázisába, valamint a felajánlást megelőző évben a NAV-nál kedvezményezettként regisztráltak (felajánlást megelőző év szeptember 1-30 között). Ezt a regisztrációt csak egyszer, a gyűjtésbe újonnan belépett szervezeteknek kell elvégezni, tehát nem kell évente „megújítani”.
Hogyan használhatók fel a felajánlások?
Az SZJA 1% költségvetési támogatásnak minősül, így annak felhasználása és elszámolása során szigorúan meghatározott szabályoknak kell megfelelni. A felajánlást követő évben az utalt összeget fel kell használni, de a szervezet legfőbb szervének döntése alapján a maradék összeg még egy évig tartalékolható. A felhasználást követő év május 31-ig kell a civil szervezetnek nyilatkozni a felhasználásról, a fel nem használt összegrészt pedig visszafizetni.
Mely civil szervezeteknek kötelező a kettős könyvvitel?
A közhasznú jogállással rendelkező civil szerveztek minden esetben kötelesek kettős könyvvitelt vezetni. Ha egy szervezet nem közhasznú jogállású, de tevékenységéből származó árbevétele két egymást követő év tekintetében meghaladja az évi 50 millió forintot szintén köteles kettős könyvvitelt vezetni.
Mely civil szervezeteknek kötelező mérlegképes könyvelőt megbízni?
Minden szervezet, amelynek az éves bevétele megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az adott üzleti évben várhatóan meghaladja a 10 millió forintot köteles mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkező természetes személyt, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot megbízni, amelynek tagja, alkalmazottja mérlegképes könyvelői képesítéssel és engedéllyel rendelkezik.
Kötelező a Cégkapu regisztráció a civil szervezeteknek?
2017. december 31.-et követően kötelező a Cégkapu használata hivatalos ügyintézésre az egyesületek és alapítványok számára. 2019-től pedig a NAV ügyintézés is a Cégkapu felületén történik.
Mi az a NIR?
Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (NIR), 2020-tól kezdődően váltja fel az EPER felületet. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. felületén érhető el, használata regisztrációhoz kötött: https://nir.bgazrt.hu/bga/
NIR regisztráció mikor szükséges?
Amennyiben pályázatot szeretne benyújtani a NEA-ban, és még nincs regisztrálva a NIR-ben.
Hogyan regisztrálhatok a NIR-be?
A regisztráció viszonylag időigényes, sok adatot kell hozzá megadni, félbeszakítani és utána újból folytatni nem lehetséges.

Milyen szervezeti dokumentumokra van hozzá szükség:

  • alapító okirat
  • pénzforgalmi adatok

Hasznos lehet hozzá a regisztrációs kézikönyv és a súgó.

Fontos a pontos adatok megadása és megjegyzése, például e-mail cím, felhasználó név és jelszó. A megadott e-mail címre érkezik a későbbiekben a regisztráció véglegesítését visszaigazoló e-mail, mellyel aktiválásra kerül a felhasználónév és a jelszó. Egy szervezet csak egy regisztrációt végezhet el, így, ha a szervezet e-mail címét rosszul adták meg, nincs lehetőség új regisztráció indítására. Ebben az esetben közvetlenül a BGA Zrt.-hez vagy az illetékes Civil Szolgáltató Központhoz fordulhatnak segítségért

A regisztráció során megadott adatok a profilban tárolódnak, így pályázat benyújtása során a rendszer automatikusan átemeli azokat a pályázati űrlapba.

Pályázat benyújtáshoz kapcsolódó információk:
A pályázati benyújtó rendszerbe való regisztráláshoz szükséges regisztrációs díj befizetése, amennyiben a szervezet pályázatot kíván benyújtani.

Pályázati díj: A pályázatok benyújtása során, a pályázat beadása napjáig a pályázónak egyszeri és egyösszegű pályázati díjat kell megfizetnie kizárólag banki átutalással, amelynek összege 2.000 Ft. A pályázati díj határidőre történő meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése a pályázat formai érvénytelenségét vonja maga után.

Milyen címre, kinek kell befizetni az esetleges pályázati díjat?
A pályázati díjat banki átutalással a következő számlaszámra kell befizetni:

Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. – 10032000-00310024-00000017
IBAN HU20100320000031002400000017

FIGYELEM: A pályázati díj postai feladóvevénnyel nem befizethető, kizárólag banki átutalással teljesíthető.

A NEA pályázat esetén a megnyert összeg átcsoportosítására van-e lehetőség?
A pályázatban csak a támogatási időszakot terhelő költségekre vonatkozó számlák, bizonylatok számolhatók el, a teljesítés időpontjának és a kiállítás dátumának a támogatási időszakba kell esnie és ezen számlák/bizonylatok pénzügyi teljesítése az elszámolási határidő végéig megtörténik. Átcsoportosításra a támogatási időszakban korlátlan mennyiségben van lehetőség, azonban csak azokra a sorokra és alsorokra lehet átcsoportosítani támogatást, melyre a támogatási kérelem benyújtásakor terveztek összeget. A költségek átcsoportosítását célszerű jelezni a támogatáskezelő felé a NIR rendszeren keresztül, még akkor is, ha az nem éri el az útmutatóban megjelölt 10%-ot!
A Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ foglalkozik egyesületi alapszabályok jogi áttekintésével?
A Civil Központ jogi tanácsadójánál van lehetőség az egyesületek alapszabályainak jogi áttekintésére, előzetes kapcsolatfelvétel után, e-mail vagy személyes találkozó keretén belül.
Jogilag lehetséges-e az, hogy egy adott egyesület székhelye nem egyesületi tagnál legyen?
Nem okoz gondot jogilag, ha a székhely nem az egyik egyesületi tagnál van. A tulajdonosnak akkor kell adóznia, ha bérleti jogviszony keretében biztosítja az egyesületnek (akkor a bérleti díjból adóköteles bevétele keletkezik). Egyébként nem, amennyiben szívességi használattal biztosítja (tehát ingyenesen).
Hogyan lehet a Komárom-Esztergom Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ adatbázisába civil szervezetként regisztrálni?

A regisztrációhoz töltse ki az alábbi űrlapot: https://forms.gle/fqPDkZZgMjR4G7T89. A regisztráció teljesen ingyenes, ezután a kérvényező civil szervezet bekerül rendszerünk címlistájába.

Milyen előnyökkel jár a regisztráció?

Regisztrált szervezetként havonta értesítjük partnereinket közelgő eseményeinkről hírlevelek formájában (információs napok, képzések, tájékoztató rendezvények), valamint e-mailen keresztül értesítést kapnak a civil szervezeteket érintő aktualitásokról, változásokról.

További kérdés, probléma esetén elérhetőségeinken várjuk a civil szervezetek jelentkezését.

 

Az alapítvány fogalmának változása (2020. 01. 01.-től él a változás)

2020. január 1-jétől az illetéktörvény alkalmazásában alapítványnak az a magyarországi alapítványi szervezet minősül, amely a közhasznú jogállást megszerezte. Emellett alapítvány lehet külföldi alapítvány(1) is, ha igazolni tudja, hogy a magyarországi nyilvántartásba vétel kivételével teljesíti a közhasznúság feltételeit.(2)

Mivel az újonnan létrejött alapítványok még nem rendelkezhetnek közhasznú minősítéssel, ezek esetében türelmi időt biztosít a törvény. Az alapítás évében és az azt követő két évben az alapítvány akkor is megfelel az új tartalmú alapítványfogalomnak, ha vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig a közhasznú minősítést megszerzi.

(1) EGT-államban nyilvántartásba vett

(2) A közhasznú jogállás feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 31. §-37. § tartalmazza

Mi a jelentősége ennek a változásnak?

Az illetéktörvény alkalmazásában alapítványoknak minősülő szervezetekre a törvény teljes, feltételes személyes illetékmentességet ad. Eddig az az alapítvány, amely teljesítette a személyes mentesség feltételeit – függetlenül a közhasznú minősítésétől – minden illetékfajta (öröklési, ajándékozási, visszterhes, közigazgatási, bírósági illeték) megfizetése alól mentesült. Ez 2020. január 1-jétől, főszabályként csak a közhasznú jogállású alapítványok esetében elérhető.

Fontos az is, hogy 2020. január 1-jétől a személyes illetékmentesség az EGT-államban nyilvántartásba vett, külföldi alapítványokra alkalmazható a hazai alapítványokkal azonos feltételek alapján.

Egy közhasznú alapítvány számára mit jelent ez a változás?

Ha az alapítvány rendelkezik közhasznú jogállással, akkor számára a módosuló szabályozás gyakorlati következményekkel nem jár. A közhasznú alapítványokat az eddigieknek megfelelően megilleti a feltételes személyes illetékmentesség, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben a vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett.(3)

(3)Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés f) pont, illetve 5. § (2)-(4) bekezdés

Ha egy alapítvány nem rendelkezik közhasznú jogállással, milyen szabályok vonatkoznak rá 2020. január 1-től?

A törvény átmeneti szabálya 2022. december 31-ig türelmi időt biztosít minden olyan alapítványnak, amely 2019. december 31-én magánszemély, jogi személy által tartós közérdekű célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszék által nyilvántartásba vett szervezetnek minősül. Ezen alapítványoknak azonban vállalni kell azt is, hogy legkésőbb 2023. január 15-ig a Civil törvény szerinti közhasznú jogállást szereznek, és ezt igazolják.

Ha az alapítvány ezt a vállalását nem teljesíti, a feltételes személyes mentesség miatt meg nem fizetett illetéket meg kell fizetnie az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal együtt. Az alapítvány megszűnése esetén ez a fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli.

A 2022. december 31-ig terjedő türelmi idő leteltét követően a nem közhasznú jogállású alapítvány nem minősül az illetéktörvény alkalmazásában alapítványnak, ezért nem lesz jogosult a feltételes személyes illetékmentességre sem. Ez nem feltétlenül jelenti azonban azt, hogy ezen alapítványokat minden vagyonszerzés esetben illetékfizetés terheli, mivel egyes jogügyletekre az illetéktörvény külön (tárgyi) illetékmentességet biztosít.(4)

 

(4)Így például öröklés útján történő szerzés esetén a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány); ajándékozás esetén a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése illetékmentes.

Hogyan szerezheti meg egy alapítvány a közhasznú minősítést?

Ennek feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény tartalmazza.

Milyen feltételeket kell teljesítenie egy külföldi alapítványnak ahhoz, hogy a magyar közhasznú alapítványokkal azonos illetékkedvezményeket élvezzen?

Külföldi alapítványokra azonos feltételek irányadóak, mint a magyarországi alapítványokra.

Mivel Magyarországon közhasznú jogállást szerezni a külföldi alapítványok nem tudnak, azt kell igazolniuk, hogy megfelelnek a közhasznú jogállás feltételeinek, kivéve a magyarországi nyilvántartásba vételt. A személyes illetékmentesség emellett a külföldi alapítványoknak is akkor jár, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben társasági adónak megfelelő közteher-fizetési kötelezettségük nem volt.

Külföldi, újonnan alapított alapítvány is vállalhatja, hogy az alapítás évét követő második év végéig teljesíti a közhasznúvá minősítés feltételeit. Ebből az is következik, hogy a mulasztással járó szankciók is megegyeznek a hazai alapítványokra vonatkozó szabályokkal.